Nem módosítható alapértékeket!

A következőkben az általam elképzelt Alkotmány szövegét olvashatjátok.


Ez a rész az eredeti javaslat Alapvető rendelkezések 1. 2. 3. pontjából, az alapvető jogok és kötelességek 2. pontja 5. bekezdéséből, és 5. pontja 4. bekezdéséből, és az általam gondolt kiegészítésekből.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) címere

Ezek alapján:

A Török Köztársaság Alkotmányához hasonlóan az alapvető értékeket megváltoztathatatlanná tenném (7. §)!

Alkotmányban rögzíteném a 13 nemzeti és etnikai kisebbséget, hogy számuk ne növekedjen (oroszok, kínaiak, arabok, kurdok, egyes afrikai közösségek még nem érték el az egy évszázados itt-tartózkodást), és a zsidóság ne kezdeményezhesse elismerését kisebbségként.

A vallás szabadságánál kitételt tennék, hogy csak a keresztény egyházak kapjanak állami elismerést (támogatást), tehát a magyar történelmiségtől idegen egyházak, és a zsidó egyház ne.

Legyen nemzeti mottónk: Hazádnak rendületlenűl légy híve, oh, magyar

Legyen nemzeti jelkép a hovédségi csapatzászló, hadilobogó, és felségjel.

Nemzeti ereklyék Alkotmányba foglalása, ezek a Szent Korona, a koronázási jelvények, a Szent Jobb, a történelmi zászlósor, és a tény, hogy Magyarország Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya oltalma alatt áll (Szent István királyunk uralkodása végén Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta, és 1896-ban Vaszary Kolos hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünnepet - október 8.)

Október 23-a legyen ennek a Szent Koronára hivatkozó alkotmánynak a napja is, ehhez a hatályba lépés napját kell majd október 23-ra tenni.

November 4-e legyen nemzeti gyásznap!

Egy másik blogomban a nemzeti zászlóról és a nemzeti címerről olvashatsz.

Második bejegyzésemben elhelyeztem egy tablót nemzeti jelképeinkről, és nemzeti ereklyéinkről most, és az én módosítási javaslatom alapján a jövőben.

Szent korona

Ez a betűtípus az alkotmánykoncepció eredeti szövege - eredeti helyen.

Ez a betűtípus az alkotmánykoncepció eredeti szövege - más helyről áthelyezve.

Ez a betűtípus az én változatom.

Ez a betűtípus a törlendő szöveg.

Cser-és olajággal övezett címeres zászló

1. §      Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak. Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki.

A nemzet hatalmával választott képviselői útján, illetve kivételes esetekben közvetlenül él. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.

Magyarország történelmileg a bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán nemzeti kisebbséget és a cigány/roma etnikai kisebbséget ismeri el. Minden magyar állampolgárt megilleti a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz való jog. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek a nemzet hatalmának részeseiként joguk van kollektív részvételre a közéletben, saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz. Képviseletüket törvények biztosítják. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

Banki bizonylat 1922-ből kiscímerrel

2. §      Magyarország a hatalommegosztás elvén nyugvó független, demokratikus jogállam. Államformája köztársaság. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

A koronázási országalma

3. §      Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, azaz hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, valamint hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa. Az egyházak és vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek, egyházak működését, nyilvántartását, és az keresztény egyházak állami elismerését sarkalatos törvényben szabályozza.

Honvédelmi csapatzászló

4. §      Magyarország nemzeti jelképei a címere, a nemzeti zászlaja, az állami lobogója, a honvédelmi csapatzászló, a honvédelmi hadilobogó, a honvédelmi felségjel, és a himnusz, a szózat, és a nemzeti mottó.

Magyarország nemzeti ereklyéi a Szent Korona, a koronázási jelvények, a történelmi zászlósor, a Szent Jobb, és az a tény, hogy Magyarország Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya oltalma alatt áll. A nemzeti ereklyékről sarkalatos törvény rendelkezik.

A 23 történelmi zászló egyik darabja

A címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal cser-, és olajággal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

Az állami lobogó és a nemzeti zászló három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávja, fehér sávjában közepén a címerrel. Az állami lobogó és a nemzeti zászló függőleges változatáról, valamint a honvédelmi csapatzászló, a honvédelmi hadilobogó, és a honvédelmi felségjel meghatározásáról sarkalatos törvény rendelkezik,

A himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

A szózat Vörösmarty Mihály Szózat című költeménye Egressy Béni zenéjével.

A nemzeti mottó a szózat első két sora: Hazádnak rendületlenűl légy híve, oh, magyar

Nemzeti zászló, állami lobogó

5. §      A Magyarország nemzeti ünnepei március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, augusztus 20-a, Szent István király és az államalapítás ünnepe, amely hivatalos állami ünnep, valamint október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, és a Szent Korona szellemiségében elfogadott Alkotmány hatályba lépésének napja.

A nemzet gyásznapja november 4-e, az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverésének napja.

Turul a Budai Várpalota díszkapuján

6. §      Magyarország fővárosa Budapest.

50 forintos emlékérme

7. §      A hatalom birtoklásról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1. §, az államberendezkedésről szóló 2. §, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságáról szóló 3. §, a nemzeti jelképekről és nemzeti ereklyékről szóló 4. §, a nemzeti ünnepekről és a nemzeti gyásznapról szóló 5. §, a fővárosról szóló 6. §, és jelen 7. § nem módosítható, és annak módósítása nem kezdeményezhető.

0 Tovább

Alkotmányos alapértékek

Reblogom témája: szeretném, hogy a Török Köztársaság Alkotmányához hasonlóan az alapértékeket ne lehessen módosítani, vagy módosításukra javaslatot tenni.

0 Tovább

Magyar Nemzeti Jelképek Magyar Nemzeti Ereklyék

Készítettem egy összeállítást, milyen jelképeket, ereklyéket látnék szívesen az új Alkotmányban rögzítve.


Szerintem fontos lenne, hogy magunk mögött tudjuk az elmúlt 20 évet, a rendszerváltás eme elfuserált éveit, és legfőképp az elmúlt 8 évet, Magyarország szégyenét!

"Anyám, én nem ilyen lovat akartam!"


Miért rögzíteném az Alkotmányban?

Azért, hogy azokat ne lehessen öncélúan felhasználni, gúny tárgyává tenni, az Alkotmány szellemiségével ellentétes eszme, vagy szervezet jelvényeként használni (pl. Magyar Szent Korona, vagy Magyar Történelmi Zászlósor: Árpád-házi királyok árpád-sávos zászlaja, stb.)


Nézzük az eddigi jelképeket, és ereklyéket:

- jelenlegi alkotmányunk a nemzeti zászlót, az állami lobogót, és a himnuszt határozza meg, és törvény rendelkezik a Magyar Szent Koronáról

- ez a Stiefel Eurocart Kft. / Steinberger féle tabló, ami papírból is létezik

- több, mobillal készített képből állítottam össze, ezért a minősége nem túl jó

Teljes méretben itt:

http://img3.tar.hu/bgtr/img/96676547.jpg#3


Az új Alkotmány tervezete már tartalmazza:

az új címert, melyet a szöveg szerint tölgyfalombok öveznek, de szerintem a régi, cser- és olajággal övezett kiscímerre gondolnak.

az új állami lobogót, amely a nemzeti zászlóval ellentétben a fehér mezejében a címert is tartalmazza.


Szívem szerint [és mindezt részletesen leírom itt: első bejegyzésemben]:

a nemzeti zászló, és az állami lobogó is tartalmazhatná a címert, de nem csak a fehér sávban, ami olyan lenne távolról, mint a légypiszok :)) [lásd itt: egy másik blogomban], hanem markánsabban, átnyúlva a vörös, és zöld sávba is.

Határozzuk meg a zászló és a lobogó függőleges használatát (akár Szlovákia, vagy Liechtenstein)!

Annyi sok országhoz hasonlóan szeretném, ha Magyarországnak is lenne nemzeti mottója, méghozzá "második himnuszunk", a Szózat első két sora:

Hazádnak rendületlenűl légy híve, oh magyar

Azt is szeretném, ha nem csak a honvédelmi csapatzászló, hanem a felségjel, és a hadilobogó is ilyen módon védett lenne, és ezzel együtt ismertté is válna.

Szeretném, ha megkérdőjelezhetetlenné válna:

Magyarország Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya oltalma alatt áll

És végül a Magyar Történelmi Zászlósor, amit (a csapatzászlóhoz, és hadilobogóhoz hasonlóan) ma is megillet a katonai tiszteletadás, ugyanúgy az Alkotmányban szeretném látni.

Nézzük az én álmomat:

- sajna nem tudok jó minőséget produkálni, mert nem lehet sem PDF fájlt, sem Word dokumentumot beszúrni

- a Stiefel/Steinberger tabló szövegét használtam alapnak, az elrendezést is próbáltam követni, csak a képméret/szövegméret arány nem stimmel

Teljes méretben itt:

http://img3.tar.hu/bgtr/img/96678121.jpg#3

0 Tovább

Ezért utálni fogtok!

blogavatar

Ez lenne az én verzióm.

Utolsó kommentek